Általában, ha időm engedi, gyakran járok horgászni. Ilyenkor előre megtervezem hova megyek és milyen csalit fogok ott használni. Ám néha előfordul, hogy nem pont horgászni indulok, de mivel a víztől nem messze van dolgom, a feeder-cuccomat is viszem magammal. Ez történt most is velem. Persze nem sok időm volt a halak zaklatására, de így is emlékezetes maradt.
Egyik kedvenc tavam közelében volt dolgom, mely csak egy délelőttöt vett igénybe. Bár kicsit megcsúsztam a munkával így is délutánra már a parton találhattam magam. Péntek délután lévén nem volt tökéletes az időzítés, hiszen a jobb helyeken ekkor már szinte mindenhol ültek. A rövid idő miatt, nem vacakoltam sokat a hely megválasztásával és hamar találtam egy keskeny, egy emberes helyet. Nem volt mondható ideálisnak, főleg nem feederes helynek, inkább egy klasszikus fenekezőnek. Kipakolva kicsit el is gondolkodtam hogyan fogom majd itt a botokat elhelyezni szögben. 3,60-as Carp feedereim a parton letéve sehogyan sem fértek el keresztben. Ekkor hely hiányában kitaláltam gyorsan, hogy a megszokottól eltérően most a botok elejét emelem fel minél magasabbra. A spicceken így jobban láthatom majd a kapásokat és a botok mellet még szákolni könnyebben tudok. Szél most úgysem volt, ami megzavarhatott volna, ezért jónak tűnt az elgondolás.
Csalinak egy tasak robin red ízesítésű pelletet vittem magammal, melyek már gyárilag elő voltak fúrva, megkönnyítve ezzel a csalizási előkészületeket. Annak érdekében, hogy minél hamarabb kapásom legyen pordippet terveztem alkalmazni. A csalihoz illően ez is robin red volt. A pordip előtt most nem terveztem folyékony dippet használni, mert ez a tiszta robin redes íz tökéletesnek tűnt önmagában is.
Csalimat a megszokott hajszálelőkés technikával kötöttem 8-as méretű Kurv Shank horgom alá. A pellet mögé egy pop-up tulajdonságú Enterprise ütközőt hurkoltam, színben hozzá illően pirosat választva. A csali kikönnyítéséért is felel majd ez a remek kis stopper.
A horog alá felfűzött pelletemet bevetés előtt vízbe mártottam pár másodpercre, majd utána így nedvesen megforgattam a kikészített porban. Gyönyörű bundája lett a csalinak, mely már így is vonzónak tűnt. Ez a panír majd a víz alatt remekül fog dolgozni, amit már többször is megfigyeltem egy kisebb akváriumban. Tapasztalataim szerint a felhő, amit a felvitt réteg képez nagyon vonzó a pikkelyesek számára.
A mai kiváló minőségű és tökéletes állagú etetőanyagokat érdemes a horog csalinkhoz hasonló darabosabb táplálékokkal megbolondítani. Pelletnél különböző méretű pelletekkel, kukoricánál különféle szemes magok keverékével ügyeskedhetünk illetve ugyanez igaz az élőcsalik használatára is. Összekevert etetőanyagomat most kisebb méretű, 4 milliméter nagyságú pelletekkel gazdagítottam.
A körülbelül 4 óra hosszra „tervezett” délutáni horgászatot a gyors előkészületeknek köszönhetően, viszonylag gyorsan megkezdtem. Néhány gombóccal megetettem a kinézett területet és vártam a pontyok jelentkezését. Körülbelül fél óra elteltével már meg is találták a bajuszosok a víz alatti táplálékot. Hamar odaszoktak a hirtelenjében megetetett helyre és minden dobás után 5-10 percen belül bólintott valamelyik spiccem a magasban. Érdekes volt látni a folyóvízen megszokott botletétel és az ilyenkor jelentkező bólogatós kapásokat megfigyelni. Szokatlan, de érdekes volt mindezt egy tó partján megélni.
A kis hely és a rövid időm ellenére remek kis horgászatom volt. A dippelésnek köszönhetően a bedobást követően gyorsan jelentkeztek a kapások, így a panírozás mozgalmassá tette a délutáni kis pecámat.
Írta és fényképezte:
Szabó Csaba
