Gyakran előfordul, hogy félénkebb halakkal találkozunk horgászataink során. Ez a jelenség elsősorban a vadabb, kevésbé zavart vizek meghorgászása során fordul elő igazán. Itt a halak érzékenyebbek a zajokra és ez nem csak a partközeli részekre érvényes.
Egy agyon horgászott vízparton ennek éppen az ellenkezője léphet életbe, hiszen ott már ismerik a halak, hogy a csobbanás ételt jelent a számukra. A csendes, érintetlen vízen azonban, hogy halat foghassunk óvatosabban kell eljárnunk. Ekkor már az etetéshez szánt gombócokat is sokkal kisebbre formázzunk. A beszórt mennyiség is kevesebb legyen a megszokotthoz képest. A beetetés után hagyjunk kellő időt az óvatos halaknak, hogy felbátorodva megkereshessék a vízbe szórt élelmet. Ekkor kell botjainkat felszerelni és horgászhelyünket elrendezni, persze mindezt csendben. A horgászatkor már a testes kosarat kisebb ólomra cseréljük, mely méretéből vagy alakjából fakadóan kisebb csobbanást is eredményez. Etetőanyagot már úgysem kell nagyon többet bedobálnunk, mert előfordulhat, hogy az már riasztólag hathat. Könnyen belegondolhatunk, hogyan is csobban egy megtömött etetőkosár vagy egy kisebb ólom.
Érdemes kipróbálni a különböző ólmokat hogyan is csobbannak, ám ezt ne az adott horgászaton tegyünk, inkább korábban egy más alkalommal. A horgászat folyamán először az etetés szélére dobjuk kis ólmunkat, mert az óvatosabb halak az elején mindig az etetés szélére merészkednek.
Próbáljátok ki ti is, remélem ezzel az apró trükkel ott is fogtok majd halat ahol eddig nem sikerült pedig tudtátok, hogy ott vannak.
Írta és fényképezte:
Szabó Csaba
