A mostani horgászatom helyszínéül a Budapesthez közeli Benta Horgászparkot választottam. Igazi egynapos horgászatra kiváló, gazdagon telepített, szép környezetű tavak találhatóak itt. Bár már a hajnali hidegek igen csípősek ilyenkor, ám ez egy horgászt nem tántorít el attól, hogy kipróbáljon újabb ötleteket.
Ilyenkor ősszel, amikor már 0°C fokos reggeli hidegek vannak a víz hőmérséklete is már nem vagy nagyon gyengén melegszik fel. Ekkor érdemes a laposabb nádfal előtti részeket felkeresni főleg, ha ezeket minél tovább süti a nap, mert ezen részeket még fel tudja melegíteni és így egy-két fokkal melegebbek, mint a mélyebb részek. Ilyen helyet kerestem fel most én is.
A horgászhelyemmel szembeni part egy csendes, horgászhelytől mentes, nádas rész volt, mely előtt sekély rész volt és onnan folyamatosan mélyült a víz a meder felé. Itt jegyezném meg, hogy érdemes feltérképezni a nádfalak előtti terepet, mert gyakran előfordul, hogy a víz alatt a fenéken nádtorzsás, akadósabb talajba ütközünk. Ez kellemetlen tud lenni, ha felkészületlenül ér minket és nehéz kiismerni a többszöri elakadások és újraszerelések közben.
Mindezt nem elriasztásként említem, hanem hogy felkészüljünk rá és ne vegye el a kedvünket a további horgászattól. Javaslom, hogy ha nem áll módunkban horgászat előtt csónakból megkémlelni a helyet, először csak pár méterre közelítsük meg dobásainkkal a nádfalat, majd dobásonként közelítsük meg azt egyre jobban. A kapás rögtön jelzés értékű lesz, ha már kellően megközelítettük a nádast.
A hidegebb vízben minden folyamat lassabban zajlik, így az ízek is lassabban jutnak el a halakhoz. Megfigyeléseim alapján a fűszeresebb íz anyagok ilyenkor hamarabb kapást eredményeznek, ezért én előnyben részesítem őket más aromákkal, nekem ezek váltak be a leginkább.
Most egy method mixet és egy intenzív aromájú fűszeresebb etetőanyagot kevertem össze, ez utóbbi vörös színe még a vonzó látványhoz is hozzájárult. Annak érdekében, hogy még gyorsabb hatást érjek el az etetőanyag megnedvesítéséhez használt vízbe folyékony aromát öntöttem. Ez utóbbit máskor is érdemes alkalmazni az adott horgászathoz igazítva, mert remek eredményeket érhetünk el vele, ám vigyázzunk és mértékkel tegyük azt, mert a túl erős ízek riasztólag hathatnak a halakra.
Én az etetést, amennyiben a távolság engedi csúzlival szoktam végezni, mert így rövid idő alatt, nagyobb mennyiséget tudunk bejuttatni a kívánt célterületre. Ne féljünk a csúzlitól, érdemes vele próbálkozni, mert kis gyakorlással nagyon pontosan lehet vele etetni. A másik lehetőséget a nagyobb távolságoknál érdemes alkalmazni, amikor a zsinórt az orsó klipszébe akasztva tudunk mindig ugyanabba a távolságba horgászni és ekkor már csak a pontos irányzékra kell ügyelni.
Ősszel a hidegebb letisztult vizekben érdemes előkeként a monofilok közül a fluorocarbont használni, mert víztiszta színe vagy, ahogy azt emlegetni szokták, láthatatlansága nagy előnyt jelenthet főleg a sekélyebb részeken. Nekem ősszel mindig több kapást eredményezett. Én most a nádfal miatt 0,25 milliméteres vastagságút választottam és kötöttem sötétszínű horgomra. Ami a horgot illeti ilyen a naptól jól megvilágított fenéken kerüljük a fémszínű horgokat, mert könnyen megcsillanhatnak és elárulják szerelékünket az óvatosabb halaknak. Érdemesebb fekete, sötétszínű vagy matt felületű horgot választani. Olyat válasszunk, mely könnyen beleolvad a víz alatti terepviszonyokba. Méretileg én a 10-estől a 4-esig ajánlom az előforduló halak méretétől függően.
Kedvenceimet a pelleteket most otthon hagytam, pedig ilyenkor sikeresek tudnak lenni, de mint a bevezetőben is említettem most valami újat szerettem volna kipróbálni. Korábbi írásaimban is említettem már, hogy a csali könnyed megemelése vagy inkább meglebegtetése több kapást eredményezet nekem. Ez valószínűleg azért van, mert amikor a pontyok melluszonyukkal meglebegtetik a vizet, hogy felkavarják a talajt élelem reményében, a csali természetesebben lebben fel és nem „zuhan” vissza.
Ezt a balanszírozást élő csaliknál is érdemes alkalmazni. Most azonban a klasszikus élőcsalit, a csontit egy új plasztik csalival párosítottam. Egy nagyon lágy gumicsaliról van szó, mely gyakorlatilag csontiutánzat és megszólalásig hasonlít az eredetire. A jelentősége azonban nem a megtévesztő megjelenésében rejlik, hanem abban, hogy pop-up csaliról van szó és remekül lehet a különböző csalik megemeléséhez alkalmazni.
Számos variációban tűzhető fel, akár egy csonticsokornál az élők közé vegyesen, de a horog szárára is felhúzható vagy akár a kötésre is. Minden attól függ, mennyire kívánjuk megemelni a csontikat, használhatunk egyet, de egy kívánatos csokornál akár többet is feltűzhetünk az élő csalik közé. Ez a csali létezik más élő csali utánzatokban is, mint giliszta, szúnyoglárva vagy akár báb és szerintem érdemes lehet kipróbálni őket, van bennük fantázia.
Számos variációban tűzhető fel, akár egy csonticsokornál az élők közé vegyesen, de a horog szárára is felhúzható vagy akár a kötésre is. Minden attól függ, mennyire kívánjuk megemelni a csontikat, használhatunk egyet, de egy kívánatos csokornál akár többet is feltűzhetünk az élő csalik közé. Ez a csali létezik más élő csali utánzatokban is, mint giliszta, szúnyoglárva vagy akár báb és szerintem érdemes lehet kipróbálni őket, van bennük fantázia.
Írta és fényképezte:
Szabó Csaba
