Borongós, hűvös időt jeleztek az időjósok az elkövetkező napokra. A hideg frontos időjárás pedig mindig serkenti a pontyok kapókedvét. Így hát több se kellet nekem már is azon morfondíroztam, hogy mivel szédíthetném ismét el a halakat. Ekkor gondoltam a pasztára.
Az angol horgászoknál már több éves múlttal rendelkezik a pasztákkal történő horgászat. Előszeretettel alkalmazzák a finomszerelékes horgászok, mert hamarabb kapásokat lehet vele elérni. Először még csak horogra gyúrtak kisebb galacsinokat az úszós horgászok. Ezt még a mai napig is művelik és nem egy versenyen jó eredményeket is érnek el vele.
Ma már a fenekező horgászok is csaliznak vele, bár nálunk elsősorban a bojlisok használják előszeretettel és gyúrják a bojli köré a pontyok számára. Feederes horgászként már én is próbáltam többször pelletet bevonva vele és valóban gyorsabban jelentkeztek a kapások. Előnye abban rejlik, hogy a vízben folyamatosan szétoldódva csábító felhőt képez a csali körül.
Ma már több gyártótól különféle ízesítésekben is kapható az előre legyártott gyúrható massza. Ám korábban a kész paszták előtt még különleges, erre a célra gyártott etetőanyagok megvizezésével érték el a kívánt hatást. Most én is így teszek, de a mai korszerű speciális etetőanyagokat használva. Ezen anyagok homogén összetétele finomszerkezetű, kevésbé szemcsés és úgy lett megválasztva, hogy víz hozzáadásával azonnal gyúrható. Amennyiben találtunk az erre a célra tökéletesen megfelelő etetőanyagot, már csak vízre van szükségünk. Egy dologra kell csak odafigyelnünk a folyadék mennyiségére. Fokozatosan és keveset kell hozzáadni, mert úgy tökéletes, ha egy kicsit szárazabbnak tűnik. Ám akkor sincs nagy gond, ha véletlenül túl vizeztük, ekkor a száraz anyagból kell csak hozzá öntenünk. Egy szóval könnyű az elkészítése és egyszerűen javítható az állaga is.
A csalizáshoz egy ötletes kis pasztakosarat alkalmaztam, melyet szerintem többen ismernek, mint akik használták is már. Pedig nagyon leleményes, hiszen egy feederkosárhoz hasonlít leginkább. Többféle méretben kapható ez a műanyag kis ketrec, melyet a horog alá lehet kötni. Fő előnye, hogy hosszabb ideig megtartja a pasztát a horog közelében. Használhatjuk úgy is, hogy beletömjük a masszát, de nagyobb halakat remélve köré is gyúrhatjuk kisebb golyót képezve ezzel. Én monofil hajszálelőkére kötöttem, hogy biztosan a horog alatt maradhasson. Tudván, hogy szebb példányokkal is összefuthatok 0,25 milliméteres fluorocarbon előkét akasztottam a gyorscsatlakozóm füles szemébe.
Véleményem szerint a pasztákhoz a nyitott, lapos feederkosarak a legideálisabbak. Ezen kosarak az egy oldalon beépített súlyuknak köszönhetően mindig ugyanúgy érnek talajt. A rájuk gyúrt homogén massza pedig gyorsan fog bontani a víz alatt.
Az időjósok tökéletes előrejelzést adtak, mert ma a nap összefüggő felhőzet mögé bújt. Így a hőmérséklet sem emelkedett 15 fok fölé, még napközben sem. Igazi horgászidő, hogy nagyobb halakat is foghassak – gondoltam.
Már az első kapás vehemensen jelentkezett és bizony résen kellett lennem. Botom hirtelen görbülésnek indult és az akasztást követően úgy is maradt. Keményen küzdött ellenfelem a víz alatt. Remek érzés volt amint karikába hajlott feederbotom megállást parancsolt a sárgahasú barátomnak. A parton kiderült, hogy egy hosszúkás, már-már nyurga testű bajuszos volt a tettes. A hűvös idő ellenére az összes hal gyors kapást mutatott és a fárasztáskor is harcos volt. A hidegfront meghozta a nagyobb halak étvágyát. Öt és nyolc kiló közötti tükrös egyedek kerültek partra. Mindegyik keményen küzdött és 10-15 percig dolgoztak a víz alatt, mielőtt megszákolhattam őket.
A paszta jól működött. Kísérleteztem a rágyúrásokkal. Többször előfordult, hogy nem gyúrtam újra kis golyót a pasztakosár köré, hanem visszadobtam úgy, ahogy az előző hallal kivettem. Ilyenkor a ketrecben maradt csak massza, és csak az etetőkosárba tettem belőle. Azt vettem észre, hogy ilyenkor több idő telt el a bedobást követően a kapásig. Tehát érdemes elbíbelődni és gyurmázgatni, mert hamarabb lesz tőle kapásunk.
Még egy ötlet. Érdemes kipróbálni, amennyiben nincs kapásunk, hogy egy hungigolyót teszünk a kis kosárba, mellyel meglebegtetve biztosan hamarabb lesz kapásunk. Én ugyan most nem próbáltam ezt, mert nem kellett, hiszen szinte minden dobással kapásom volt. Ám biztos vagyok benne, hogyha kissé megemeljük ezt a csalifelhőt ellenállhatatlan lesz a pontyok számára.
Pasztázzunk többet bátran, mert gyurmázni – higgyétek el – jó és eredményes!
Írta és fényképezte:
Szabó Csaba
